Hírek
2012. Január 08. 20:00, vasárnap |
Helyi
Forrás: MTI, helyi híreink szerkesztője
A madéfalvi veszedelemre emlékeztek a székelyek
A XVIII. századi osztrák katonai megtorlás 248. évfordulójára emlékeztek a kelet-erdélyi Madéfalván; a veszedelem eredményeként megszülető bukovinai székelység hagyományai Dombóváron közel két éve élnek.
A mádéfalvi veszedelem emlékműve Köllő Miklós szobrával - forrás: Wikipédia
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a madéfalvi veszedelem néven hírhedtté vált megtorlás emlékét olyan közösség múltjaként kell értelmezni, amely minden veszteséget túlélt, minden tragédián túltette magát, és képes volt újrakezdeni. Rámutatott: a mai székelyek örökölték elődeik makacsságát, kitartását és hazaszeretetét, tudnak építkezni, és ragaszkodnak szabadságukhoz, jogaikhoz.
Kelemen kifejtette: hisz abban, hogy a romániai magyarok az elmúlt húsz évben felmutatott összefogást a huszonegyedik században is képesek továbbvinni az örökségbe kapott értékek megőrzése érdekében. "Azt üzenjünk Madéfalváról, hogy a székely emberek, az erdélyi magyarok szabadságszerető emberek, tisztelik azt, aki tiszteli őket, szeretik a szabadságot, és szeretnek a saját sorsukról dönteni - mondta Kelemen Hunor.
Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a kuruclázadás leverésekor megbízhatatlannak nyilvánított és felszámolt székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy idegenben is kell majd szolgálniuk német vezénylet alatt, és katonai szolgálatuk fejében nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat.
Nagy részük ezért elbujdokolt az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek az Olt-menti Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Terézia számára. A császári csapatok Adolf Buccow tábornok parancsára 1764. január 7-én hajnalban ágyúkkal lőtték Madéfalvát, véres mészárlást rendezve.
Helyi híreink szerkesztőjétől:
A dátum a bukovinai székelység „születésnapjának” is tekinthető, hiszen az ezután következő tízévnyi bujdosás után 2600 székely telepedett le Bukovinában. A túlnépesedés miatt 1883-ban mintegy négyezren költöztek az Al-Dunához, többen pedig innen is tovább. A Monarchia széthullásával Bukovina 1920-ban román fennhatóság alá kerül, és a székelyek másodrendű állampolgárrá váltak a szülőföldjükön. Miután 1941 áprilisában Magyarország a hitleri Németország oldalán lerohanja Jugoszláviát, 13500 bukovinai székely és 1000 moldvai magyar települhet át Bácskába. Ezt nevezik a bukovinai székelyek hazatérésének. 1944 októberében azonban menekülniük kellett innen, és csak 1945 márciusában telepedhettek le véglegesen a Dunántúlon - foglalható össze a népcsoport története Kóka Rozália néprajzkutató, mesemondó, író elbeszélése alapján.
Lassan két éve, 2010. február 17-én alakult meg a Dombóvári Székely Kör a bukovinai tradíciókat közösségben is ápolni kívánók helyi csoportjaként. Az egy esztendeje, 2011. január 9-én a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége tagjainak sorába felvett, aktív rendezvényszervező csoport a hazatérés hetvenedik évfordulójának tiszteletére székely kaput állíttatott Dombóváron, melynek felavatására 2011. április 17-én került sor.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Szeptember 19. 16:25, csütörtök | Helyi
Dombóvári győztese van a CineFest Filmfesztivál diákfilm pályázatának
A 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál egyik díjazottja a dombóvári Juhász Barnabás.
2024. Szeptember 18. 09:56, szerda | Helyi
A Dombóvári Szuperinfó legújabb száma oldalunkon már olvasható!
A lenti képre kattintva juthat el az olvasósarokba. Iratkozzon fel e-mail címével, hogy minden szerdán megkapja a Dombóvári Szuperinfó digitális változatát!
2024. Szeptember 17. 13:17, kedd | Helyi
Két baleset is történt Kapospula és Attala között pár nap alatt
Mindkét esetben súlyos sérülés történt.
2024. Szeptember 16. 11:00, hétfő | Helyi
Fekete István Múzeum – A hónap műtárgya
Szeptember hónap műtárgyának az író egy eddig ismeretlen kéziratát választották. Fekete István Vadászat Magyarországon című írása az Amnesztia, vegyes kézirat kötetben található meg.